HTML

Ircsike blogja

Friss topikok

  • margit2: Gyönyörű helyen jártatok! A levegő biztos nagyon jó volt Lilikének is! %smile% (2013.06.29. 18:02)
  • Ircsike: Köszönjük szépen Lilike nevében is! Olvad ám a nagymama szív! :) (2013.05.12. 08:16)
  • margit2: Ó de édes! Mennyire repül az idő... Hogy milyen nagy, szép kislány már! Olyan okosan figyel!... (2013.04.19. 08:08)
  • Ircsike: Köszönjük szépen! :) Boldog nagymamás ünnepünk volt! :) (2013.04.02. 07:07)
  • margit2: Ó de aranyos! Valóban egész nagyosan mosolyog már! %smile% (2013.02.07. 20:37)

Címkék

2006.11.07. 18:02 Ircsike

Image Hosted by ImageShack.us

A Kislány és a festő

Egyszer egy festő festett egy gyönyörű képet, a szobája legszebb részére függesztette, és senkinek nem adta el. Néhány hónap múlva a művész hallott egy kórházban fekvő, nagyon beteg és szomorú kislányról. Úgy döntött hogy meglátogatja. Elvitte neki a gyönyörű, féltett festményét is. Amikor megérkezett, szívszorító látvány fogadta: Egy sápadt, beteg kislány az ablakon kitekintve nézte a szemben álló ház ereszén lévő fecskefészket. A festő halkan megszólalt: - Szervusz - Mondta, és bíztatóan mosolygott. A kisleány visszafeküdt az ágyába és csendben válaszolt: - Jó napot, ismerem én önt? - Nem - Válaszolta a festő - Úgy döntöttem elhozom neked az én legszebb festményemet, hátha gyógyulásodra szolgál. A kislány szomorúan a művészre tekintett. - Sajnálom, de nekem ez a festmény semmi sem ér. - Mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán. - No de miért? - Állt döbbenten a festő. - Nézzen ki az ablakon uram! Látja ott azt a fecskefészket? - Igen. - Nos, - mondta szomorkásan a lány - amikor abból a fészekből a fecskék délre repülnek, az én napom végleg lenyugszik. Akkor én is elmegyek, de nem jövök vissza. Soha... Látja, ezért nem fogadom el az ön féltett kincsét. - Oh, őszintén sajnálom. - Válaszolt az úr. - Nos akkor én mennék is. Remélem, meggyógyul fiatal hölgy. Viszlát. - Ég önnel. - Intett búcsút a soványka kéz. Az ajtó csikordult, és a festő kilépett. Amíg a hazaútja tartott, a festőt erősen gondolkodtatta, hogy mégis miként lehetne még marasztalni a fecskéket, hiszen ők a kislány életét jelenik. És eszébe jutott egy ötlet, hiszen Ő mégiscsak egy Festő... Sok hónap telt el azóta, hogy a művész a kislánynál járt. S azóta igazi csoda történt: A fecskék nem repültek ki. Már tavaszodott és a fecskepár még mindig ott volt az eresz alatt. Időközben a lányka meggyógyult, hisz a fecskék tartották benne a lelket. Nemsokára lábra is állt. Az első útja pedig a szemben lévő ház eresze alá vezetett. Amikor odaért egyszerűen nem hitt a szemének: Az ő fecskéi Festve voltak csupán. S így a festő mégiscsak megmentette a kislány életét, akinek hitét a Festett Fecskék kölcsönözték.

Image Hosted by ImageShack.us

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ircsike53-blogja.blog.hu/api/trackback/id/tr386319036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sugi 2006.11.07. 18:44:12

Ez egyszerűen gyönyörű volt Drága Ircsike:) Nagyon szép történet:) Legyen szép estéd és vidám holnapi napod:) Puszi:)

Blue Ocean 2006.11.07. 18:54:56

Ez csodálatos történet! legyen ilyen szép az estéd!:-) Puszillak!

bluerose 2006.11.07. 21:05:52

Gyönyörű történet! Kovács Kati is megénekelte ezt.

Kati 2006.11.07. 21:55:19

Meghatóan szép!!! Vidám szép holnapot, és hetet Neked, Drága Ircsike!:)

Lazac 2006.11.08. 05:40:31

Nagyon megható. Ez már akkor tetszett nekem, amikor Kovács Kati énekelt róla. Szép napot Ircsikém. Puszillak
süti beállítások módosítása